L

LI GUANTONG / LI KUAN-TUNG / 李贯通

Li Guantong (李贯通, pinyin hangsúlyjelekkel: Lǐ Guàntōng, népszerű magyar átírással: Li Kuan-tung), férfi, 1940 októberében született Jiangsu tartomány Fengxian megyéjében egy hagyományos kínai orvoslással foglalkozó, Shandong tartomány Yutai megyéjéből származó család gyermekeként. 1977-ben felvételt nyer a Liaocheng Egyetem kínai szakára, 1982-ben diplomázik, majd 1988-ban a tartományi írószövetséghez helyezik. Korábban a Kínai Irodalmi és Művészeti Szövetség bizottsági tagja, a Shandong Tartományi Írószövetség alelnöke és a kreatív műhelyének a vezetője. Eddig összesen tizennégy regénye jelent meg. Ezek közül a Dongtian 《洞天》 elnyerte a VIII. Kiváló Nemzeti Novella Díjat, Az Ég hiányzó sarka 《天缺一角》 pedig az I. Lu Xun irodalmi díjat kisregény kategóriában. Néhány műve angol, francia, orosz, arab és egyéb nyelveken külföldön is megjelent.

Az irodalmi Nobel-díjas író, Mo Yan mondta egyszer: "Guantong több mint húsz éve foglalkozik írással, és az eredményei igazán figyelemreméltóak. Fiatalon kínai orvoslást tanult, ismeri a yint és a yangot, regényei az illúziókról és az irgalomról szólnak, világai magasra és messzire mutatnak, mély kulturális örökség lakozik bennük, van mit tanulnom belőlük." Lei Da irodalomkritikus e szavakkal értékelte Li Guantongot: "Elegáns kifejezésmód, az illúzió és a valóság keveredésének lenyűgöző birodalma, szívből jövő fájdalmas panasz és könyörgés, a nagyvonalú jóakarat és szeretet szellemiségének otthona." Wu Yiqin irodalomkritikus ekképpen méltatta az írót: "Oly módon integrálja a valóságot és az abszurditást, a legendákat és a szimbólumokat, a valóságot és a képzeletet, a belső értékeket és a külcsínt, hogy érzékelhetetlen a különbség közöttük, a gondolatmenetek furfangos egymásba kapcsolódása, a lekerekített narratívák, a nyelv archaizálása mind csodálatraméltók."

Li Guantong három értelmiségi emberekről szóló kisregényét ‒ Az Égalatti írások 《天下文章》, Az Ég hiányzó sarka, és a Ködös évszak 《迷蒙之季》‒ élénk képek és mély tartalom jellemzi, tele allegorikus titokzatossággal és a sors rejtélyeivel. Az Égalatti írások a Kulturális Központ egyik írójáról szól, aki a fogyasztói társadalom hullámain hánykolódó tehetetlen, elveszett lélekként az esetlenség jellegzetes képviselője. Az Ég hiányzó sarkában a Kulturális Központ egyik Han-kori kőrajzolatának a sarka a megsérül, a központ műtárgyszakértője felhívást tesz közzé a sajnálatos eseményről, minek hatására végre sikerül anyagi forrást előteremteni ahhoz, hogy a kőrajzolat számára egy pavilont emeljenek. Azt azonban álmában sem gondolta volna, hogy a pavilont végül egy teljesen értéktelen, új kőtábla fölé húzzák fel úgy, mintha "Zhang koronája Li fejére került" volna, összekeveredett az értékes az értéktelennel, és a műtárgyszakértő végül e sérelemmel a szívében hal meg. A szakértő a műben a tehetetlenség megtestesítője a változások korában. A Ködös évszak egy csoportkép: egy zenével foglalkozó vidéki könyvtárosnőről, aki annak idején nem habozott a tandíjért cserébe odaadni szüzességét a falu polgármesterének, mára pedig pénzért részmunkaidős "luxus kisasszonyként" dolgozik; a Kulturális Központ idős, szebb napokat látott igazgatója, akinek a mai fogyasztói társadalom korára a dicsősége leáldozott, érdemeit és hírnevét elfelejtették, a mellőzés miatti félelem csendben kínozza, végül azonban egy furcsa incidens után meztelenül végigszalad a napfényes utcán, aminek következtében múltbéli története ismét az emberek beszédtémájává válik; egy költő, aki az irodalmat a saját sorsaként, az irodalom válságát pedig saját sorsa válságaként éli meg, és minden este rendezett ruhában fekve készül a halálra, s miután kihunynak a fények, rég elhunyt apjának hangját hallja, aki sürgeti, hogy keljen útra; egy kutyából inspirációt merítő, különböző társadalmi nyomás és porckorongsérv által kínzott festő, aki minden reggel négykézláb ereszkedve azt játssza, hogy kutya, és olyannyira jó lesz benne, hogy a fiával a hátán is tud szaladgálni, sőt még a kisdolgát is a lábát felemelve a fa tövébe úgy végzi el, mint a kutyák... A regény végkifejlete sokkolja, könnyek nélküli sírásra és véget nem érő sóhajra készteti az embert: a Kulturális Központ szinte minden szereplője előbb utóbb az elmegyógyintézetben köt ki.

Kortárs kínai írók adatbázisa

©CCTSS

©SERAPIS

Fotó: https://www.chinawriter.com.cn/n1/2016/0627/c404939-28491218.html