W



WANG WEILIAN / VANG VEJ-LIEN / 王威廉

Wang Weilian
Wang Weilian

Wang Weilian (王威廉, pinyin hangsúlyjelekkel: Wáng Wēilián, népszerű magyar átírással: Vang Vej-lien), férfi, 1982 júniusában született. 2000-ben felvételt nyert a kantoni Sun Yat-sen Egyetem Fizika Tanszékére, ahonnan később átjelentkezett az Antropológia Tanszékre. A fizikát és antropológiát egyaránt felölelő tanulmányi háttere, valamint a filozófia iránti szenvedélye mély és összetett látásmódot kölcsönöz műveinek. Számos irodalmi díj birtokosa, többek között elnyerte az Október, a Huacheng és a Youwei irodalmi díjakat is. Jelenleg Kantonban (pinyin: Guangdong) él, és a Kantoni Tartományi Írószövetségben dolgozik, valamint a Kantoni Külföldi Tanulmányok Egyetemén a kreatív írás szakirány vezető tanára. Generációjának egyik legemblematikusabb írójaként tartják számon.

A Zijin Népi Irodalom Csillaga díjkiosztón találó értékelést adtak róla: "Wang Weilian regényei gondolatisággal és művészi feszültséggel teltek. Műveinek nyelvezete irodalmi kifejezőeszközökben gazdag, és a formai szépségen túl a jelen élet elevenségének, sokszínűségének, valamint az analitikus gondolkodás megjelenítésének is az eszköze. Írásai ízeire szedik az emberi természetet, nézőpontjuk a megszokottól eltérő, meghökkentő; különös rejtélyességet tükröznek. Az összetett emberi természetet szellemes fekete humorral, heves drámaisággal, valamint a feszültség és megnyugvás váltakozásának logikájával apránként bontja rétegeire." Fantasztikus elgondolások mentén, rendkívüli képzelőerővel megteremtett mélyen szántó gondolatokkal mutatja be napjaink óriási változásokon keresztülmenő Kínáját. A Megmentett 《获救者》 című regénye egy földalatti királyságot mutat be, ahol az uralkodó saját irányítása alá veszi alattvalói tudatát. A regény végén azonban alattvalói felfedezik, hogy uralkodójuk valójában bomlott elméjű, aki képalkotó technológia segítségével alkotja meg a látványt, amely őt hatalmasnak és kiemelkedőnek mutatja.

A Belső arc 《内脸》 című kisregénye az emberi arcokban rejlő filozófiai lenyomatot tárgyalja. Az egyes szám második személyben íródott narráció aktív résztvevőként vonja be az olvasót két nő érzelmi életének történetébe. A két nő közül az egyik komolyan megbetegszik, aminek következtében arca nem képes többé mimikára, míg a másik nőt gazdag arcjáték jellemez. "Ön", a kedves olvasó e két hölgy történetén keresztül tapasztalhatja milyen jelentős szerepe is van tulajdonképpen az arcnak. A sorozat következő kötetében, amelyik Második én 《第二人》[ford. Zombory Klára. In: Fészek nélkül ‒ Elbeszélések Guangdong tartományból. Geopen, 2019.] címet viseli, az arc félelemkeltő szerepéről ír a szerző. Eltorzult arcú emberek hatalmas sikereket érnek el, míg a történetet első személyben elmesélő ép arcú "én" mindig kudarccal szembesül. Az elbeszélő a siker érdekében hajlandó a változtatásra: torzzá égeti arcát. Ezt a regényt színpadra is adaptálták és számos alkalommal műsorra tűzték. Egyéb regényei, mint a Felfordított élet 《倒立生活》 egy szerelmespár történetét meséli el, akik arra vágytak, hogy fejjel lefelé élhessék az életet. A Cápa a sötétben 《鲨在黑暗中》 egy törpe és egy cápa beszélgetését dolgozza fel, akik az emberiség erőszakos történelmét vitatják meg. A Nézz rám! 《看着我》 című regényben egy átlagos kisember a hatalommal szemben ellenállást tanúsít, ám amikor az lenézi őt, erőszakos eszközökhöz fordul, hogy a hatalom egyelő félként tekintsen rá. Ezek mellett lírikus hangvételű műveket ír, melyre legjobb példa a Sóképződés hangja 《听盐生长的声音》, amelyet beválogattak az azonos című (The Sound of Salt Forming), a University of Hawaii Press által kiadott angol nyelvű elbeszéléskötetbe.

Habár, a Xiuqinhez 《秀琴》 hasonlóan előfordul, hogy regényei a falusi élet változásait dolgozzák fel, művei elsősorban a városi életre és annak változásaira koncentrálnak, mint Az apa bosszúja 《父亲的报复》, amelyben az országon belüli migrációról ír; milyen kulturális tudattal bírnak az elvándorlók, az elvándorlás következtében, hogyan rombolódnak le egyes városok és hogyan épülnek fel vagy alakulnak át az új lakókkal együtt mások. Az értelmiségiek sorsa áll továbbá műveinek a fókuszában, amire jó példa a Vissza a nyugalomba 《归息》. Két generációt kísérhetünk figyelemmel, betekintést nyerünk szeretett országuk iránti aggodalmaikba és országukról való beszélgetéseikbe. A Bádogkunyhó 《铁皮小屋》 és a Vakbuzgó 《信男》 napjaink kulturális nehézségeire reflektál, az anyagi jólét biztosíték-e a szellemi elégedettségre? Az információs társadalomban, ahol már nincsenek őszinte levélváltások, van-e még az emberek között igazi, mély kommunikáció? Mindezeken túl több tanulmányt is írt, melyek különböző irodalomelméleti témákat dolgoznak fel, úgy mint A regényíró hangja 《小说家的声音》, Beható realizmus 《深度现实主义》, Az írás dicsősége 《写作的光荣》, és egyéb írások. 

Kortárs kínai írók adatbázisa
©CCTSS
©SERAPIS

fotó: https://archive.shine.cn/feature/Chinas-serious-novelists-come-to-the-fore/shdaily.shtml


Magyarul megjelent művei:

  • WANG WEILIAN: Második én, ford. Zombory Klára, In: Fészek nélkül - Elbeszélések Guangdong tartományból, szerk. Balázs Éva, Zombory Klára, Geopen, 2019


    Recenziók | Kritikák: 

  • Elbeszélések Guangdong tartományból; Esszék Guangdong tartományból; Versek Guangdong tartományból; Jü Hua: Élni. szerző: Szokács Kinga. ÉS - EX LIBRIS, LXV. évfolyam 21. szám. 2021. május 28.