ZH

ZHANG JIE / CSANG CSIE / 张洁

Zhang Jie (张洁, pinyin hangsúlyjelekkel: Zhāng Jié, népszerű magyar átírással: Csang Csie), nő, Pekingben született 1937-ben, családja Liaoning tartomány Fushun városából származik. A Kínai Népi Egyetem tervezés és statisztika szakán végzett 1960-ban, majd 1979-ben lépett be a Kínai Írószövetségbe. Országos első rangú minősítéssel rendelkező író, a Kínai Írószövetség alelnöke, az Amerikai Irodalmi és Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. Kiemelkedő esszégyűjteményei: A szerelmet nem lehet elfelejteni 《爱，是不能忘记的》 és Elment, aki a világon a legjobban szeretett 《世界上最疼我的那个人去了》; novellagyűjteményei: A bárka 《方舟》 és a Smaragd 《祖母绿》; regényei: a Nehéz szárnyak《沉重的翅膀》, a Nincsenek szavak 《无字》 stb. Zhang Jie számára az írás "az utolsó szalmaszál, amibe kapaszkodni lehet". Sosem a közízlésnek ír, ragaszkodik a saját stílusához, sőt a művei borítóját is maga tervezi. Számos munkáját lefordították angol, francia, német, olasz és egyéb nyelvekre.

Zhang Jie nagyon különleges, elgondolkodtató, finom stílusban alkot. A lírai narratívát filozófiai érvelésmóddal ötvözve írja le a szereplői belső világát. Iróniát és gúnyt is alkalmazva teremt szürreális helyzeteket, ezzel is a világ abszurditását hangsúlyozza. Későbbi műveiben egyre rendhagyóbb, egyedi módon fejezi ki magát, folyamatosan változtatja és fejleszti stílusát. Finom ecsetvonásokkal ábrázol mély, erős érzelmeket, hangneme elegáns, kimért.

Leghíresebb novellája, A szerelmet nem lehet elfelejteni a Pekingi Irodalom 1979. évi XI. számában jelent meg. A történetben egy harmincéves hajadon nő fiatalos, érzelmes szemszögéből olvashatunk az anyja és egy idős hivatalnok tragédiájáról, mely a régi, "szeretőkből sosem lesz házaspár"-bölcsesség megvalósulása: a szerelem nélküli házasság, és a házasság nélküli szerelem fájdalma. Rendkívül erőteljesen ábrázolja, hogy miként korlátozzák az egyén szabadságát és boldogságát a társadalmi normák és a hagyományos értékrend; egyúttal mit tesz, mit tehet, és mit érezhet az ember ilyen korlátok közé kényszerített helyzetben. A Nehéz szárnyak Zhang Jie első regénye, mellyel elnyerte a II. Mao Dun irodalmi díjat is. A "reformirodalom" kiemelkedő művének tartják, amely nem csupán a reform időszakát mutatja be a "kisemberek" szemszögéből egy gyárban, de a gyár feletti döntéshozó mechanizmusokba is bepillantást enged, a Nehézipari Minisztériumba kalauzolva az olvasókat. A reformokkal szembeni ellenállás nemcsak a gyárakon belül volt jellemző, de legalább annyira jelen volt a döntéshozók és bürokrácia belső köreiben is, a reformokat a gondolkodás és a mentalitás terén volt a legnehezebb kivitelezni. Az Nincsenek szavak Zhang Jie nagy ívű mesterműve, amelyen tizenkét éven át dolgozott. A fő szálon Wu Wei, egy írónő életét követhetjük végig, valamint a családja több generációs nőtagjainak a házasságát a reformok, a nagy társadalmi átalakulások korán, Kína elmúlt száz évén keresztül. A Nincsenek szavak című regényével Zhang Jie másodjára is elnyerte a Mao Dun irodalmi díjat, ő az egyetlen író, aki kétszer is megkapta ezt a kitüntetést.

Zhang Jie továbbra is alkot: új stílusokkal, új témákkal kísérletezik. Legutóbbi műve, a Tudott jelenlét 《知在》, krimiköntösbe bújtatott regény, mely az eleve elrendelt sors, a magány, a "tudás" és "létezés" kérdéseit feszegeti.

[Zhang Jie 2022. január 21-én 85 éves korában Amerikában elhunyt. A szerk.]

Kortárs kínai írók adatbázisa

©CCTSS

©SERAPIS

Fotó: https://alchetron.com/Zhang-Jie-(writer)