H



HAN SHAOGONG / HAN SAO-KUNG / 韩少功

Han Shaogong
Han Shaogong

HAN Shaogong a nyolcvanas évek derekán újjáéledő kínai irodalom ún. "gyökérkereső" mozgalmának és irányzatának a szószólója és egyik legjelentősebb képviselője.

1953-ban született Changshában, Hunan tartomány székhelyén. Általános- és középiskolás éveit a "kulturális forradalom" (1966-76) káoszának az időszaka határozza meg. Kezdetben lelkes vörösgárdista, majd 1968-ban rengeteg sorstársához hasonlóan a "fel a hegyekbe, le a falvakba" kampány keretében - azaz a városokban fölöslegessé vált tomboló vörösgárdisták kitelepítésekor - tizenöt évesen vidékre kerül, mint "tanult fiatal". Hat évet tölt Hunan tartomány - Maqiaóhoz hasonló - elmaradott falvaiban, ahol a "parasztoktól tanulva" mezőgazdasági munkát végez, de szabadidejében már ekkor is írogat. Csak 1974-ben kap állást a Járási Kulturális Központban, majd 1978-ban felvételt nyer a Hunani Tanárképző Egyetem kínai irodalom szakára. 1979-től tagja a Hunani Írószövetségnek. A diploma megszerzése után szerkesztőként dolgozik, de ekkorra már országosan elismert író. 1985-ben jelenik meg nagyhatású esszéje, Az irodalom gyökerei (Wenxue de gen) az Író (Zuojia) című folyóiratban, melynek révén több más írótársával[1] együtt egy merőben új irányzat - a "gyökérkeresők" ("xungen wenxue")- elindítójává, szószólójává, majd egyik legjelentősebb képviselőjévé[2] válik. Jelenleg a trópusi Hainan-szigeten él és dolgozik.

A politikai enyhülés, az anyagi gazdagodás és az életszínvonal emelkedésének hatására a 80-as évek első felében megélénkült a kulturális élet, megnőtt az érdeklődés a nemzeti kultúra iránt. Konferenciákat[3], vitafórumokat tartottak, s egyre több klasszikus kínai kultúrával foglalkozó könyv, publikáció jelent meg. A fordításirodalom is hihetetlen méreteket öltött, amelyet mennyiségben és minőségben az 1919-es "május negyedike mozgalom"[4] időszakának terméséhez lehet hasonlítani. Ez a "kulturális láz" igen hamar éreztette hatását az irodalomban is: az írók egy része a tartalmi és formai kísérletezést választotta (mint például Su Tong, Can Xue, Yu Hua, Ge Fei stb.)[5], ugyanakkor egyre több író vallotta, hogy az irodalomnak foglalkoznia kell a nemzeti kultúrával. Úgy gondolták, hogy az írásnak mindenekelőtt "nemzetinek" kell lennie, s csak ezt követően "nemzetközinek". Han Shaogong a fentebb említett esszéjében így ír erről: "Az irodalomnak vannak gyökerei, amelyek mélyen a hagyományos kultúrában leledzenek. Ha a gyökerek nem mélyek, akkor nehezen hoznak hajtást.". De mik is ezek a "gyökerek"? "Filozófiai és társadalmi trendek, egy közösség tagjainak a morálról alkotott véleménye, a természethez való viszonya, gondolataik kifejezésének a módozatai...". Fiatal írók önszántukból, vagy különböző politikai kampányok áldozataiként több évig éltek Kína távoli peremvidékein, nemzetiségi területein, együtt az ottani lakossággal, sokan megtanulták a helyi nyelvet, nyelvjárást is. Szinte lehetetlenség általánosítani, mert mindenki más-más irányba "indult el" földrajzilag, a témát és a művészi kifejezőeszközöket tekintve egyaránt. Műveikben megjelenik a konfucianizmus, a taoizmus, a sámánizmus, a kannibalizmus, különféle népszokások, folklór, babonák, és még folytathatnánk a sort. A "hősök" általában egyszerű emberek: nomádok, vadászok, halászok, hegylakók, akik gyakran teljesen elzártan élnek a világtól. A "gyökérkeresés", azonban nem csupán tradicionális, hanem művészi értékek kutatása is, valamint az ember és a kultúra lényegének és értelmének a keresése. Néhány év után azonban csökkent a "gyökérkereső"-lelkesedés, mert a legtöbben csak elmaradottságra, primitívségre, barbárságra, csökevényekre találtak - pont az ellenkezőjére, mint amiért elindultak, ugyanakkor maradandó remekművek születtek Han Shaogong, Jia Pingwa, A Cheng, Wang Anyi, Zhang Chengzhi, Mo Yan és még sok kiváló szerző tollából.

A "gyökérkeresők"-kel kapcsolatban fontos megemlíteni a kínai filmművészet ú.n. "ötödik nemzedékét", azaz a "kulturális forradalmat" követően a Pekingi Filmakadémián 1982-ben elsőként végzett évfolyamot. A mára már világhírű rendezők - Zhang Yimou és Chen Kaige, hogy csak a legnevesebbeket említsem - nemzetközileg is ismertté tették a kínai "gyökérkeresők" alkotásait. E nemzedék alkotói életkorukból fakadóan hasonló élményanyagból, történelmi tapasztalásból és katasztrófákból táplálkoztak, mint a "gyökérkereső" írók, akiknek gyakran választották egy-egy regényét, novelláját forgatókönyvük alapanyagául, mint például: A gyerekek királya (író: A Cheng; rendező: Chen Kaige), A vörös cirokmező (író: Mo Yan; Rendező: Zhang Yimou), Judou (író: Liu Heng; Rendező: Zhang Yimou).


A teljes cikk - ZOMBORY Klára: Önálló életet élő szavak - Néhány gondolat Han Shaogongról, a "gyökérkeresőkről" és a Maqiao szótárról - elolvasható itt.


Kortárs kínai írók adatbázisa
©Zombory Klára

                                                                                                                                                                                           ©SERAPIS                                                                                           Fotó: https://easternchapter.com/authors/han-shaogong/ 


Magyarul megjelent művei: 

  • HAN SAO-KUNG: Papapa, ford. Zombory Klára, In: Nők egy fedél alatt - Mai kínai kisregények, szerk. Gy. Horváth László, Zombory Klára, Európa, 2003
  • HAN SHAOGONG: Maqiao szótár (részletek a regényből), ford. Zombory Klára, Kalligram, 2009. december  


  • novellái, regényrészlet feltöltés alatt...



Recenziók | Kritikák: 

  • feltöltés alatt...



Olvass bele! 

  • HAN SHAOGONG: Maqiao szótár (részletek a regényből), ford. Zombory Klára, Kalligram, 2009. december