- LAO TENG / LAO TENG / 老藤
- LEI PINGYANG / LEJ PING-JANG /雷平阳
- LI CUNBAO / LI CUN-PAO / 李存葆
- LI ER / LI ER / 李洱
- LI GUANTONG / LI KUAN-TUNG / 李贯通
- LI GUOWEN / LI KUO-VEN / 李国文
- LI PEIFU / LI PEJ-FU / 李佩甫
- LI YING / LI JING / 李瑛
- LI YUANSHENG / LI JÜAN-SENG / 李元胜
- LIANG XIAOSHENG / LIANG HSZIAO-SENG / 梁晓声
- LIN BAI / LIN PAJ / 林白
- LIU CIXIN / LIU CE-HSZIN / 刘慈欣
- LIU JIANWEI / LIU CSIEN-VEJ / 柳建伟
- KEN, LIU / 劉肯
- LIU LIANGCHENG / LIU LIANG-CSENG / 刘亮程
- LIU QINGBANG / LIU CSING-PANG / 刘庆邦
- LIU XINGLONG / LIU HSZING-LUNG /刘醒龙
- LIU ZHENYUN / LIU CSEN-JÜN / 刘震云
- LU MIN / LU MIN / 鲁敏
- LI WEIPING / LU VEJ-PING / 卢卫平
- ...
LIANG XIAOSHENG / LIANG HSZIAO-SENG
/ 梁晓声
Liang Xiaosheng (梁晓声, pinyin hangsúlyjelekkel: Liáng Xiǎoshēng, népszerű magyar átírással: Liang Hsziao-seng), férfi, eredeti neve Liang Shaosheng (梁绍生, pinyin hangsúlyjelekkel: Liáng Shàoshēng, népszerű magyar átírással: Liang Sao-seng) 1949 szeptemberében született Harbinban (pinyin: Ha'erbin), családja a Shandong tartomány Rongcheng városa alá tartozó Boyu kisváros Wenquan falujából származik. A középiskolai érettségi megszerzése után a Heilongjiangi Termelő- és Építőalakulat 1. Sz. Hadosztályánál dolgozott, majd hét évet töltött az "Nagy északi vadonban", mint "tanult fiatal". Mivel jó érzéke volt az íráshoz, engedélyezték számára, hogy részt vegyen az alakulat irodalmi képzésén. 1974-ben a Fudan Egyetem diákokat toborzott a hadosztályukból, és az Iránymutatás 《向导》 című novellájáért kapott ajánlással Liang Xiaosheng felvételt nyert a Fudan Egyetem kínai irodalom szakára. 1977-ben a Pekingi Filmstúdió szerkesztője és forgatókönyvírója lett, és ettől kezdve hivatalosan is az írásnak szentelte az életét. Műveinek inspirációját és forrását "tanult fiatalként" a "nagy északi vadon" vidékén szerzett tapasztalatai szolgáltatták, számos műve e témát dolgozza fel, mint például a novellasorozata: Ez egy varázslatos vidék 《这是一片神奇的土地》, a Ma este hóvihar lesz《今夜有暴风雪》, Hóváros 《雪城》. 2002-től a Pekingi Nyelvi Egyetem kínai irodalom szakának a professzora.
Liang Xiaosheng szerint az írónak nem az a feladata, hogy az olvasó kedvére tegyen. Az összesen több mint tízmillió kínai írásjegyet számláló életművével a kortárs írók között rendkívül termékenynek számít. Három eltérő stílusa különböztethető meg: hősies realizmus, a hétköznapi ember realizmusa és allegorikus realizmus. Az átlagemberek szószólójának tartják: munkáiban a társadalom alsóbb rétegének tagjairól ír, a bizonytalanság okozta kiábrándultságukról, az eltökéltségükről, a küzdelmeikről, az elhagyatottságukról, a dühükről, az ellenállásukról.
Liang Xiaosheng a "tanult fiatalság írójaként" tűnt fel az irodalmi porondon. A tanult fiatalság 《知青》 c. regényében a vidékre küldött fiatalok nehézségeiről, zavarodottságáról, kilátástalanságáról ír egy különleges történelmi időszakban, valamint arról, ahogy mindezek a tapasztalások végül megerősítették őket ‒ ezért is tartják Liang Xiaoshenget a "megbánás nélküli ifjúság"-ról szóló irodalmi művek egyik legjelentősebb képviselőjének. Az emberi tűzijáték 《人间烟火》 és az Apa 《父亲》 c. regényeiből a béke, a megbékélés hangulata sugárzik. Amikor Kína a modernizálódás útjára lépett és a társadalom drasztikus változásokon ment keresztül, az "elitirodalom" fokozatosan a perifériára szorult, hogy átadja a helyét a "hétköznapi" irodalomnak. Liang Xiaosheng miközben változatlanul foglalkozott a "tanult fiatalok" életével, felfigyelt a társadalom legalsó rétegeire is, valamint a mindennapi életre. Másokkal ellentétben ő nem lealacsonyodva, hanem az átlagember nézőpontjából közelíti meg témáit, és írja meg a hétköznapi ember mindennapjait. Egyetemi professzorként gyakran tart fórumokat a fiatal hallgatóknak, mentorálja őket, és mivel gyakran a beszél a társadalom valós problémáiról, kiérdemelte a "hétköznapi emberek szószólója" címet.
Liang Xiaosheng az 1980-as években kezdett alkotni, és mind a mai napig nem használ számítógépet; ahogy ő mondja, ragaszkodik ahhoz, hogy "megmássza a papír kockáinak a létrafokait". 2018-ban jelent meg az 1.15 millió írásjegyet számláló nagyregénye, Az emberi világ 《人世间》, mely a Zhou család tagjairól szól, akik ugyan különböző jellemmel és oktatási háttérrel rendelkeznek, de közös bennük, hogy minden erejükkel igyekeznek fenntartani a hagyományos kínai erkölcsi normákat, és mindannyian nagyon erős kulturális tudattal rendelkeznek. Az átlagemberek szemszögéből vizsgálja a kisemberek életét, az alulról feltörekvő ifjúság küzdelmeit és kemény munkáját. Nem csupán a "csillogásról és álmokról" ír, hanem a nyitás és reform következtében bekövetkező fejlődés nehézségeiről és bonyolultságáról is, ezért emlegetik a regényt a "kínai átlagember elmúlt ötven évének a története"-ként is.
Fotó: https://www.chinawriter.com.cn/n1/2023/0428/c405057-32675392.html